home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
H9409
/
BULL.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-28
|
12KB
|
201 lines
@VA zsíróhálózattól a CP8 kártyáig@N
Tavaly év végén @KGert-Jan de Kieviet@N személyében új
ügyvezetô került a magyarországi Bull képviselet, a Magyar-
-Francia Informatikai Kft. élére. Tekintve, hogy az utóbbi
években a Bull Magyarországon nem növelte olyan ütemben az
eladásait, mint azt várni lehetett volna, ez a váltás
mindenképpen figyelemre méltó. Ezért kértük meg Gert-Jan de
Kieviet urat, hogy a @KHeti CHIP@N olvasói számára vázolja
a cég általános helyzetét és magyarországi terveiket.
@K-- A Bullnek köztudottan kulcsszerepe van a magyar@N
@Kbankrendszer számára készülô számítógépes elszámoló@N
@Khálózat, a Giro építésében. A rendszer az 1993. ôszi, egy@N
@Khónapos próbaüzemben megbízhatatlannak bizonyult. Mikorra@N
@Kvárható a hibák kijavítása?@N
-- Mindig mindenki errôl kérdez, bár ennek nyilván oka van.
Mindenesetre elkészültünk a javításokkal, és a másfél
hónapos, a bankokkal közösen végrehajtott üzemi próba
százszázalékos klíringelési teljesítménnyel zárult. A Bull
igen komolyan veszi ezt a munkát, pár hónapja vette át az
irányítását @KPhilip Thomas,@N huszonöt éves banki
számítástechnikai tapasztalattal. A munkánkat
megnehezítette a kereskedelmi bankok koncepcióváltása, az,
hogy már nem sok helyrôl -- minden bankfiókból -- kell
kevés, hanem kevés helyrôl -- a bankok központjából -- sok
adatot, tranzakciót fogadnia rendszernek. ùgy tûnik nekem,
mintha túlzott várakozás lenne, az illetékes szakemberek
figyelmen kívül hagynák az X.25 hálózat mûködésében adódó,
közvetlenül nem kezelhetô zavarokat. Talán most már
elfogadják, hogy lehet maga a hardver, a szoftver
százszázalékosan jó, a hálózati hibák miatt óhatatlanul
keletkeznek -- pillanatnyi, késôbb, a vonal helyreállásakor
javított -- hibák, eltérések a számlakönyvelésben.
Most arra várunk, hogy megtörténjék a hivatalos vizsga,
elfogadják és átvegyék a rendszert a megrendelôk, s ezután
már mint jó referenciára hivatkozhatunk a magyar zsíróra.
De szeretném ezzel az üggyel kapcsolatban is felhívni a
figyelmet egy fontos változásra a Bullnél. Az utóbbi
években a francia állam tulajdoni hányada jelentôsen
csökkent, a cég mára valódi transznacionális vállalkozássá
alakult, és a forgalomnak több mint 70 százaléka
Franciaországon kívüli megrendelés. Vagyis a korábbinál
jóval fontosabb számunkra minden -- közöttük a magyar --
piac.
@K-- Köztudott, hogy a Bull annak ellenére, hogy a forgalma@N
@Kalapján a vezetô számítástechnikai cégek közé tartozik,@N
@Kévek óta veszteséges, és rendszeresen a francia adófizetôk@N
@Ksegítik ki. Várható-e ebben változás?@N
-- Sikerült stabilizálni a cég helyzetét. Megszûnt a
mûködési eredménybeni veszteség, és a nemzetközi gazdasági
életben tapasztalatot szerzett vezetôk megjelenése a
menedzsmentben hozzájárulhat a piaci pozíciók erôsödéséhez.
Tanulságos ebbôl a szempontból a Zenith esete. Miután a
Bull megvásárolta a Zenithet, Amerikában suttogó propaganda
kezdôdött arról, hogy ez már nem amerikai cég, nem szabad
tôle vásárolni. Ami azért volt veszélyes, mert a Zenith
legnagyobb vásárlói korábban az amerikai kormányhivatalok
voltak. Aztán jött az Öböl-háború, amelyben az általunk
szállított táskagépek kiválóan teljesítettek. E referencia
hatására a Zenith pozíciója hatalmas mértékben erôsödött.
De jót tett a Bullnek a NEC és az IBM bevonása is. Az
utóbbival egyre szorosabb az együttmûködés, közösen
fejlesztünk Unix rendszereket. Például ez év második felére
várható az együtt kialakított, sokprocesszoros Risc
munkaállomásokra szánt Unix operációs rendszer bejelentése.
Mindenképpen komoly változást fog jelenteni a Bull csoport
számára a francia kormány által elhatározott privatizálás,
amihez -- természetesen -- vonzóvá kell tenni a céget a
befektetôk számára.
@K-- Milyen jelentôs referenciát tud felmutatni a Bull az@N
@Kutóbbi idôben?@N
-- Igen jelentôs az angol védelmi minisztérium által
mintegy 100 millió fonttal finanszírozott UNICOM program,
amelyben fôvállalkozók vagyunk. Érdemes megemlíteni egy
másik katonai jellegû programot, a NATO központ Minerva
projektjét is. De sikerült elnyernünk az olasz rendôrség és
a norvég posta számítógépes fejlesztési megbízását is.
Nemrég volt egy dokumentációs információs
rendszerfejlesztési megbízása a Bullnek egy
biztosítótársaságnál -- nem Magyarországon --, ahol arra
szerzôdtünk, hogy a fejlesztésért az általa adódó
megtakarítás felét fizeti évrôl-évre a megrendelô. Ebben a
témában állíthatom, hogy a világon a legjobbak vagyunk, s
ugrásra készen várjuk a kereslet meglódulását. Nagy
szervezeteknél hatalmas megtakarítást lehet elérni ezekkel
a rendszerekkel.
Egyre inkább a rendszer-integrátori szerep felé kell
fordulnunk, ha talpon akarunk maradni. Ez azt jelenti, hogy
ha adunk is el számítógépeket, arra törekszünk, hogy
kulcsrakész rendszereket rendeljenek tôlünk, amelyek
megvalósításába természetesen igyekszünk bevonni más
cégeket, elsôsorban helyi erôket is. A számítástechnikai
fejlesztésben ugyancsak kialakulnak szakágak, vannak cégek,
amelyek a bankhoz, mások a termelésirányításhoz vagy a
közigazgatáshoz értenek jobban. A mi célunk az, hogy ezek
közül a lehetô legjobbal szövetkezve vágjunk bele egy-egy
megbízás teljesítésébe.
Három fô stratégiai irányt tûzött ki a Bull, és
Magyarországon is errefelé szeretnénk tevékenykedni. Ezek a
közigazgatás, a pénzügyi számítástechnika és a távközlési
informatika.
@K-- Ami a közigazgatást illeti, Magyarországon a Bull@N
@Kmintha elvesztette volna a tíz-húsz év elôtti elôkelô@N
@Khelyét.@N
-- Valóban, az utóbbi években lezajlott
versenytárgyalásokon nem kaptunk megbízást, de ne felejtse
el, hogy még csak most várhatók a nagy egészségügyi,
társadalombiztosítási, különféle rendôrségi tenderek, de
említhetem a küszöbönálló postai beruházásokat is. Biztos
vagyok abban, hogy Magyarország nem elveszett piac a
számunkra ezen a területen. Sokat várok a multimédia
alkalmazásoktól is a közigazgatásban, amelyekben pedig
szintén jól áll a Bull.
@K-- És a pénzügyi alkalmazások?@N
-- Referenciánk a Budapest Bank, ahol például a
bankjegykiadó automatáinkkal meg vannak elégedve. Sokat
várok a most bemutatott Minicashtôl is. Ha az ATM-hez
hozzávesszük a bankkártyás fizetési lehetôséget az
üzletekben, akkor érezhetô, hogy a következô években
Magyarországon nagy megrendelésekre lehet számítani. Az
egész világon várható a lapkás, intelligens kártya
elterjedése, ebben az üzletágban CP8 kártyánkkal mi már
régen jelen vagyunk. Szívesen részt vennénk egy komoly
stratégiai kísérletben ezen a területen, ahol
összehangoltan dolgozhatna a pénzügyi, a közigazgatási, az
egészségügyi szektor. Kidolgozhatnák például a cukorbetegek
komplex aktívkártyás gondozóhálózatát. Egy ilyen viszonylag
kis rendszerben mindent ki lehetne kísérletezni. Itt van
például egy apró kérdés: mi történik, ha valaki elveszíti
az aktív kártyáját, benne milliónyi adattal? Hogyan fogják
pótolni? Az a véleményem, hogy sok pénzt lehet feleslegesen
elkölteni, ha a társadalombiztosítás, az egészségügy, a
belügy külön-külön kezd úgy fejlesztésbe, hogy titkon azt
reméli: az ágazati kártyából idôvel általános
személyazonosító kártya lesz. Sajnos egyelôre nem
tapasztaltam jelét az elképzelések összehangolásának.
@K-- Harmadikként a távközlést említette Kieviet úr. Itt mi@N
@Ka helyzet?@N
-- Az utóbbi években nagyon jó kapcsolatot építettünk ki a
Matávval. Az ott várható fejlesztésekben remélem, mi is
szóhoz jutunk.
@K-- Éppen most változott a Matáv tulajdonosi szerkezete.@N
@KMi lesz, ha az új tulajdonosok kész rendszereket hoznak@N
@Kmagukkal?@N
-- Én azt látom, hogy a külföldi cégek egyre nagyobb
önállóságot adnak a magyar leányvállalataiknak, felismerve,
hogy a helyi sajátosságokat nem szabad figyelmen kívül
hagyni. Ez az önállóság a számítástechnikai
fejlesztésekben is meg fog mutatkozni. Meggyôzôdésem, hogy
a Deutsche Telecom, ha megad is korlátokat, nem fogja
részletekbe menôen elôírni a Matávnak, mit hogyan oldjanak
meg, kitôl vásároljanak.
@K-- Érdekes, hogy a Zenith AT-krôl nem nagyon hallani@N
@KMagyarországon. Vajon mi lehet ennek az oka? Nem veszik?@N
-- Lehet, hogy keveset beszélnek róla, de azért veszik.
Åltalában ígéretesnek látom a Bull magyarországi
lehetôségeit. Azért is, mert a nemrég kialakult
százszázalékos tulajdoni hányadunk egyszerûbbé teszi a
döntéshozatalt, könnyebbé a reagálást a piaci kihívásokra.
1993-ban a forgalom 60 százalékát -- 24 millió frankot -- a
Zenith számítógépek tették ki, 10 százalékát a DPX Unix
modellek és 30 százalékát a szolgáltatások és a
perifériaeladások.
@K-- És a nagygépek?@N
-- Åtmenetileg valóban eltûnni látszottak a nagygépek, de
szerintem a tendencia nemsokára megfordul, Magyarországon
is. Elôször is világszerte esik a nagygépek ára, 1993-ban
30 százalékkal. Ahol nagy teljesítményû adatkiszolgáló
kell, ott egyre inkább ilyen gépet választanak. A jövô a
vegyes hálózatoké, ahol a részfeladatokhoz mindig a
legalkalmasabb gépet választják, s a nagygépek, a PC-k és a
minigépek összedolgoznak a hálózatban. De Magyarországon a
nagygép nem 1994 vagy 1995 nagy üzlete. Inkább a Zenith és
a DPX rendszerekben, azaz a Unix-piacban bízunk.
@KVargha Márton@N